Cysticercosis - Okai, Jelei, Tünetei és Kezelése

A cysticercosis egy olyan betegség, amelyet a finn szarvasmarha szalagféreg okoz. A sertésszalag-féreg tojás a széklet-orális úton jut a testbe, és a vérárammal továbbítja az összes szervet és rendszert. A lárvák negatívan befolyásolják a test szöveteit, irritációt és mérgezést okozva. A betegség különféle formái vannak: az agy és a gerincvelő, a szem, a szív, a bőr, a tüdő cysticercosis. A betegség legsúlyosabb formája az agy cysticercosis (neurocysticercosis).

A cikk tartalma:

• 1 A cysticercosis kialakulásának okai
• 2 A fertőzés útja
• 3 A cysticercosis provokáló tényezői
• 4 A cysticercus kórokozó hatása az emberi testben
• 5 Mi történik a cysticercosis során?
• 6 A betegség típusai

• 7 cysticercosis tünetei

  • 7.1 A központi idegrendszer cysticercosis
  • 7.2 A szem cysticercosis
  • 7.3 A bőr és a bőr alatti zsír cysticercosis
• 8 A cysticercosis diagnózisa

• 9 A cysticercosis kezelése

  9.1 Kezelési módszerek:

• 10 A cysticercosis megelőzése

A cysticercosis kialakulásának okai

A cysticercosis kórokozója a sertés szalagféreg (Taenia solium), a cysticercus vagy a finn (Cysticercus cellulosae) lárva stádiuma. A cysticercus ovális alakú vagy vezikuláris, amelyben a scolex vagy a sertésfenyő fej található, 4 tapadókoronggal és egy kétsoros horogkoronával (ebből következően a "fegyveres szalagféreg" név).

A beteg szöveteiben és szerveiben az alak kerek és orsó alakú lehet, akár 15 mm-ig is megváltozhat, ám a klaszter alakú ágú óriásbuborékokat (úgynevezett elágazó cysticercus) ritkán írják le. Az idő múlásával a membrán sűrűbbé válik, ami a kalcium-sók lerakódásával jár együtt, azonban a belső cysticercus továbbra is életképes.

A fertőzés forrása egy beteg ember, akinek a sertés szalagfére petesejtjei kerülnek a környezetbe.

A fertőzés mechanizmusa gyakrabban széklet-orális, és az útvonalak kontakt-háztartási, étel. Exogén fertőzés esetén az átviteli tényezők piszkos kezek, szennyezett ételek, amelyekkel a sertés szalagféreg petesejtjei bejutnak az emberi gyomorba.

Teniasissal (sertésféreg) szenvedő betegeknél endogén fertőzés vagy autoinvasion (érett szalagféreg szegmenseknek a hányás során történő eltávolítása a bélből, ezt követően onkózisgének vagy tojások lenyelése) is előfordulhat.

A lakosság hajlama általános, de a betegség az esetek kis részében - akár 5% -ig - fordul elő. A férfi és a nők azonos gyakorisággal megbetegednek.

Fertőzés útja

Betegség akkor jelentkezik, ha a finneknek vagy a cysticercusnak (Cysticercus cellulosae) nevezett szalagféreg lárvák az emberi emésztőrendszerbe és a gyomor-bél traktusba kerülnek. Úgy néznek ki, mint a scolex-okkal (sertésféregfejekkel) ellátott buborékok, amelyek belsejében tapadókorongokkal és horogokkal vannak ellátva.

A fejlődő helminta mérete idővel megváltozik, 15 mm-re növekszik, és rostos formájúvá válik. Membránja megvastagodik és meszesedik, kedvező környezetet teremtve a parazita létéhez.

A szalagféreg érintkezés-háztartási és élelmezési úton jut az emberi testbe. A fertőzés exogén mechanizmusát széklet-orális módszerrel, piszkos kezekkel és az ételek rossz hőkezelése miatt hajtják végre.

A cysticercosisnak endogén etiológiája is lehet (autoinvasion), amikor a hányás (a gastrointestinalis traktus antiperisztaltikája) során érett lárvákat, oncosfereket vagy sertésmagacsont tojásait dobják az emésztőrendszerbe.

A telepített helminták a legerősebb toxinokat engedik a gazda szervezetébe, ezáltal elpusztítják az egészséges szöveteket és súlyos szervi diszfunkciókat válthatnak ki. A trópusi láncban az ember közbenső láncként (hordozóként) és a cisztiszercózis forrásaként működik, és életképes szalagféreg petesejteket szabadít fel az ürülékkel együtt.

A betegség iránti érzékenység meglehetősen magas, és nem korlátozható sem életkor, sem nem szerint. De még az elterjedt prevalencia esetén is a helminthiasis csak az esetek 5% -ában fordul elő.

A paraziták koncentrációja az agyban főként többszörös. Leggyakrabban a végtagokban, az agykéreg felső részeiben és az agykamrák szabad üregében vannak.

Aktív állapotban a helmint hatalmas mennyiségű specifikus szekréciót választ ki, szervödéma és hidrocefalus, valamint a cerebrospinális folyadék túlzott felhalmozódását okozva.

A hamis féreg még haldoklik, megtartja antagonistáját, provokálva egy krónikus gyulladásos folyamat kialakulását a testben.

A cysticercosis provokáló tényezői

Az agy, valamint más szervek cysticercosisának oka lehet:

• A személyes higiénia szabályainak be nem tartása;
• Növekvő táplálék talajban fertőzött szalagféreg petesejtekkel, széklettel megtermékenyítve;
• A szennyezett ürülék elemzésére vonatkozó laboratóriumi szabványok figyelmen kívül hagyása;
• Helmint lárvákkal megtermékenyített hús fogyasztása;
• Rosszul mosott és feldolgozott élelmiszerek;
• Tapintható kapcsolat egy beteggel.

A cysticercus patogén hatása az emberi testben

Az emberi gyomorba kerülve a sertés szalagféreg petesejtjei (onkoszférái) a vékonybélbe mozognak, ahol lárvák lépnek fel rájuk, áthatolnak a bél falán, majd belépnek a véráramba. A vérárammal a test egész területén átjutnak, és különféle szervekben és szövetekben telepednek le, ahol cysticercus képződik (15 mm-es buborékok átlátszó folyadékkal és scolex belsejében).

A cysticercus lokalizációjának fő helyei: bőr alatti zsír, agy, látószervek, izomszövet, szív, máj, tüdő, hashártya, csontszövet. A sérülések 80% -a a központi idegrendszerben helyezkedik el, a második helyen a látás szervei vannak. A cysticercus érése 4 hónapon belül megtörténik. A lárva élettartama 3-10 év.

A lárvák kóros hatása az alábbiakhoz kapcsolódik:

• Mechanikai hatás (egyre növekvő helmint nyomása a szervekre és szövetekre, és ennek eredményeként működésük megsértése).
• A lárvák irritáló hatása a környező szövetekre és a gyulladásos folyamat fejlődésére a gyulladásos és degeneratív beszűrődések előfordulása. Például az agyban - ez a meningitis, encephalitis, hidrocephalusus, a látószervek kialakulása - a retina, az üveges test és mások károsodása.
• Mérgező-allergiás hatás a testre a parazita hulladéktermékeinek - parazita antigéneknek az általános véráramba való belépése miatt (általános allergiás reakció kialakulása, a parazita súlyos halálával, anafilaxiás sokk alakulhat ki).

Mi történik a cysticercosis során

A cisztiszercózissal való fertőzés akkor fordul elő, amikor a tojás belép a gyomorba, a sertés szalagféreg onkoszféráiban ugyanúgy fejlődik az emberi testben, mint a fő közbenső gazdaszervezetben - egy disznóban.

A gyomorban a pepszin hatására az onkoszférák héja megsemmisül, a felszabadult hatfogú embriókat aktívan fúrják a bél falába, bejutnak az érbe, és hematogenikusan eloszlanak a testben, különféle szervekben telepednek le, ahol az onkoszférák cysticercusokká alakulnak.

A Cystic átlátszó buborék, átmérője kölesmagtól 1,5 cm-ig, folyadékkal töltve, scolex belsejében. Sok kutató szerint a cysticercosis a központi idegrendszert (74,5 - 82%), a szemét és az izmokat érinti.

A cisztiszercózissal való fertőzésnek két ismert módja van - exogén és endogén. Exogén fertőzés esetén az onkoszférák kívülről lépnek be. Tehát a teniasisban szenvedő betegek saját piszkos kezükkel, laboratóriumi asszisztensekkel - fertőzöttek lehetnek a tesztanyaggal való munkára vonatkozó szabályok megsértése esetén, valamint bárki máson az onkozférákkal szennyezett zöldségek, bogyók, gyümölcsök révén, amikor a zöldségkertek és bogyómezők talaját megsemmisítik sertésszalaggal fertőzött nem semlegesített szennyvízzel.

Kizárólag teniasissal szenvedő betegek endogén módon fertőződnek antiperisztaltikával, a sertés szalagféreg szegmenseknek a bélből a gyomorba történő benyelésével, majd emésztéssel és tízezrek tojáskibocsátásával. Ezekben az esetekben az invázió nagyon intenzív. Az antiperisztaltika okai különbözőek: bármilyen ételmérgezés, alkohol-mérgezés, az altatás érzéséből való kilábalás, valamint egy szonda bevezetése stb.

Betegségtípusok

Az emberi testben élő parazita lárva elhelyezkedésétől függően a cysticercosis következő formáit különböztethetjük meg:

• az agy cysticercosis (neurocysticercosis);
• a szem cysticercosis;
• gerinc cysticercosis;
• a szív cysticercosis;
• a bőr cysticercosis;
• tüdő cysticercosis.

A neurocicsticercosis a cysticercosis legsúlyosabb formája.

Cysticercosis tünetei

A betegség klinikai tünetei az érintett szervtől vagy testrendszertől, valamint a fertőzés súlyosságától függően változnak. A központi idegrendszer (CNS) cysticercosisát, a szem cysticercosisát, az izmok, a bőr, a bőr alatti zsírréteg cysticercosisát kell elkülöníteni. Más formák rendkívül ritkák. A központi idegrendszer léziója az összes lézió körülbelül 80% -át teszi ki.

A központi idegrendszer cysticercosis

A központi idegrendszer sérülése esetén szokás megkülönböztetni a következő formákat:

• az agyféltekék cysticercosis (GM);
• kamrai rendszer cysticercosis;
• az agy alapjának cysticercosis;
• vegyes cysticercosis.

A GM agyi féltekéinek vereségével a betegek fejfájásról panaszkodnak rohamok, szédülés, hányinger és hányás formájában, ami nem hoz enyhülést.

Mindezek a tünetek a cerebrospinális folyadék kiáramlásának megsértésével járnak, amelyet az agy kamrai képződményeinek lebegő cysticercus általi elzáródása okoz, és ennek következtében az intrakraniális nyomás növekedése. Az epileptiform rohamok az egyik leggyakoribb tünet.

A kamrai rendszer károsodása esetén akut fellépés lehetséges (hipertóniás-hidrocefalikus szindróma kialakulása). Hirtelen intenzív fejfájás jelentkezik, amelyet súlyosbít a fej és a test helyzetének megváltozása, ami a betegekben kényszerhelyzetek megjelenését vonja maga után.

A fejfájást súlyos hányás kíséri. Agyalap cisztiszercózisa sok tünettel jár, kevésbé súlyos panaszokkal, mint a betegség korábbi formái. A betegeket a fej, nyak okcitális régiójában fellépő fájdalom, aggódás, szédülés, főleg a fej fordulása, ízzavarok jellemzik.

Lehetséges mozgási rendellenességek az járási zavaroktól a parézisig. Egyes betegek érzékenységi és mentális rendellenességeket szenvednek.

A cysticercosis vegyes formáját epileptid rohamok, hallucinációk, bármilyen mentális rendellenességek jellemzik. Ez a forma kedvezőtlen.

A szem cysticercosis

Szemkárosodás esetén a betegeket kezdetben különféle látási zavarok zavarják, amelyek súlyosbodhatnak a teljes vakokig (a prognózis súlyos, szinte visszafordíthatatlan).

A cysticercus a szem minden membránjában és szerkezetében megtalálható, a retina leválását, a lencse megváltozását okozhatja.

A bőr és a bőr alatti zsír cysticercosis

Hosszú ideig tünetmentes, csak évek után találhat kis, lekerekített formációkat, amelyek a bőr felszíne fölé emelkednek, fájdalommentesek és lágyak, de később sűrűbbé válnak. Gyakrabban a tenyéren, a mellkason, a vállakon található.

Gyakran a betegekben általános allergiás reakció lép fel, például csalánkiütés. Ez a forma kedvező.

A cysticercosis ritkabb formái szívritmuszavarokkal járó szívkárosodásokkal, valamint tüdőkárosodásokkal fordulnak elő (véletlenszerű leletként a radiográfiában - legfeljebb 1,5 cm lekerekített árnyékok).

Az első formában az inváziót a megnövekedett intrakraniális nyomás tünetei manifesztálják a cerebrospinális folyadék áramlásának károsodása miatt (a betegek panaszkodnak paroxizmális fejfájásokra, szédülésre, hányásra; gyakran a látóideg zsúfolása van). Az epilepsziás rohamok gyakori tünetek.

A kamrai cysticercosis leggyakoribb formája az IV kamrai cysticercosis. Ezt egy hirtelen és erőszakos fellépés jellemzi, amelyet fejfájás és hányás rohamai jellemeznek. A fej helyzetének megváltozásával járó bruns rohamok jellemzőek a betegség ezen formájára.

A legtöbb betegnél a test kényszerhelyzetét figyelik meg, mivel a testtartás megváltozása a fejfájás és a hányás éles súlyosbodását okozza.

Az agy alapjának cysticercosis klinikája szintén változó, a cerebrospinális folyadék keringésének megsértésével nyilvánul meg. Gyakran előfordul, hogy a fej kényszerhelyzete, fájdalma van az okitisz-nyaki régióban, csökkent az ízérzékenység, a hallás és a vestibularis ingerlékenység.

A cysticercosis diagnózisa

A cisztiszercózis diagnosztizálása az alábbi kritériumok alapján történik:

• Epidemiológiai kórtörténet (teniasisos betegség, étkezési személyi higiénia hiánya).
• Klinikai adatok (a cysticercosis egy adott klinikai formájára jellemző specifikus betegpanaszok jelenléte).
• Paraklinikai kutatási módszerek: a vér eosinofília általános elemzésében 40% -ig, a cerebrospinális folyadék - lymphocytosis elemzésében - a fehérje növekedése.
• Műszeres vizsgálati módszerek (elektroencefalográfia, CT, MRI, a tüdő és más szervek röntgenfelvétele, oftalmoszkópia) - sűrű membránnal rendelkező üregképződések jelenléte.
• A csomók biopsziája és az anyagok történeti vizsgálata (különösen meg lehet vizsgálni a bőr alatti zsír üregképződését, amelyben a lárva található).
• Szerológiai vérvizsgálatok a sertés szalagféreg-lárvák elleni antitestek kimutatására, amelyek céljából RSK, RNGA, ELISA-t használnak.

A differenciáldiagnosztikát az agy daganatszerű formációival, echinococcosis, toxoplasmosis, neurosyphilis, flebitis, tüdő és csontok tuberkulózisával és másokkal végezzük.

Cisztiszercózis kezelés

A cysticercosis súlyos eseteit (az agy, a szem károsodása) kórházba kell helyezni. A bőr, az izmok és a bőr alatti zsír cysticercosisával a betegeket járóbeteg-alapon figyelik meg.

A cysticercosis súlyos eseteit (az agy, a szem károsodása) kórházba kell helyezni. A bőr, az izmok és a bőr alatti zsír cysticercosisával a betegeket járóbeteg-alapon figyelik meg.

Ha a lágy szöveteket a cysticercus károsítja, ha azok nem okoznak mechanikus irritációt, és a központi idegrendszer és a szem károsodása kizárt, a kezelést nem végezzék el, a beteget megfigyelés alatt kell tartani. Ennek oka az a tény, hogy bizonyos gyógyszerek - a mebendazol (vermox) és a prazikvantel (azinox) - paraziták halálát okozzák, amelyek bomlástermékei súlyos allergiás mellékreakciókat okozhatnak.

A szem cysticercosis és az agy egyetlen cysticercusának kezelése műtét. Emellett - etiotropikus kezelés prazikvantelrel napi 50 mg / kg mennyiségben 15 napig orálisan, dexametazon alkalmazásával napi 4-16 mg adagban. A prazikvanteltel végzett etiotrop terápiát agyi cisztiszercózis működésképtelen eseteiben is végzik.

A lágy szövetek cisztiszercózisának előrejelzése, akár többszörös is, kedvező, a szem és a központi idegrendszer sérüléseivel - kedvezőtlen, különösen a késői diagnózis és a műtéti kezelés lehetősége hiányában.

Kezelési módszerek:

• Parazitaellenes terápiát rendkívül óvatosan írnak elő a parazita halálának veszélye és a bomlásának termékei miatt fellépő súlyos allergiás reakció (különösen az anafilaxiás sokk) miatt. A terápiát csak kórházban végzik. Az agy cisztiszercózisának, a szem cisztiszercózisának nem működőképes eseteit kezelni kell. A következő parazitaellenes gyógyszereket írják elő: prazikvantel, mebendazol, albendazol. 3 terápiás kurzus ajánlott 3 hetes időközönként. A bőr, a PZhK és az izmok cysticercosisát panaszok hiányában nem kezelik, és a betegeket dinamikus megfigyelésnek vetik alá.
• A fókusz pontos azonosítása és annak eltávolításának lehetősége esetén, az agy létfontosságú központjainak károsítása nélkül, sebészeti kezelési módszereket alkalmaznak. A teljes gyógyulás garanciáinak hiányában a terápiát konzervatív kezeléssel egészítik ki: parazitaellenes szerek - prazikvantel - kinevezése. glükokortikoszteroidok), például prednizolon, dexametazon.
• A tüneti kezelés kiegészíti az előírt parazitaellenes terápiát (ezek antihisztaminok - zodak, zyrtec, suprastin, pipolfen; görcsoldók, nyugtatók, dehidrációs kezelés, helyi terápia és mások).

A betegség prognózisa a betegség formájától függ. Ha a bőr és az izomszövet cysticercosis van, akkor az előrejelzés kedvező. Ha a betegnél belső szervek sérülései vannak, és ez gyakran fordul elő, a diagnózist későn teszik közzé, egy messzire ható folyamattal, akkor a prognózis rossz.

A cysticercosis megelőzése

• A személyes higiénia intézkedéseinek és szabályainak betartása (időben történő és alapos kézmosás a WC-szoba látogatása és étkezés előtt, az élelmiszer-ipari termékek - gyümölcsök, zöldségek, bogyók, stb. - gondos feldolgozása használat előtt).
• A fiatalabb generáció higiéniai oktatása, bevezetve az élet higiéniai normáit.
• Időben forduljon orvoshoz teniasis (sertésféreg) rehabilitációs és ellátási megfigyelés céljából.
• A sertések és vaddisznók nyers, félig nyers és termikusan rosszul feldolgozott húsának elkerülése.
• A sertéshús megjelenése fogyasztás előtt a finn szalagféreg azonosítása céljából.
• A teniasis csökkent lakossági csoportjainak felmérése (húsfeldolgozó üzemek, sertésfarmok dolgozói).
• Egészségügyi és állat-egészségügyi felügyelet annak megakadályozása érdekében, hogy a sertésszalaggal fertőzött sertés a végső fogyasztót elérje.

Tudjon meg többet:

• Emberi paraziták: jelek, tünetek és kezelések
• Paraziták a testben - típusok, megjelenési jelek és megelőzés
• Paraziták az emberi bélben: típusok, tünetek és megelőzés