A Baktériumok Jellemzése - A Baktériumok általános Jellemzői, Szerkezete és Különbségeik

Tartalomjegyzék:

A Baktériumok Jellemzése - A Baktériumok általános Jellemzői, Szerkezete és Különbségeik
A Baktériumok Jellemzése - A Baktériumok általános Jellemzői, Szerkezete és Különbségeik
Anonim

Utoljára frissítve 2017. november 6-án, 04:12 órakor

Olvasási idő: 4 perc

A baktériumok gyakori prokarióta szervezetek. Ezek a legrégebbi szervezetek a Földön, amelyek több millió éve léteznek.

A biológusok több mint 2500 baktériumfajt számolnak be. Olyan sok ilyen van a Földön, hogy a mikroorganizmusok teljes tömege meghaladja a többi élő szervezet tömegét. A baktériumok általános tulajdonságai egy közös vonást mutatnak - egy sejtszerkezetet, melyben nincs mag.

Tartalom

  • 1 A sejt felépítése
  • 2 A baktériumok típusai
  • 3 A baktériumok szerepe az emberi életben

    3.1 Hasonló cikkek

A sejt szerkezete

Az összes baktérium genetikai anyaggal rendelkezik, amelyet hosszúkás, körülbelül 1 mm méretű DNS-molekulák képviselnek. Minden ilyen molekula körülbelül 5 millió bázispárt tartalmaz.

A citolemma elválasztja a sejttestet a külső környezettől és a káros tényezőktől, miközben ellátja az eukaritikus membrán funkcióját. Egyes baktériumtípusok lizoszómákkal rendelkeznek, amelyek a citolemma sejttestbe történő kinyúlásának eredményeként alakulnak ki.

A lizoszómák funkciója homályosan hasonlít a légzéshez a legegyszerűbb formájában. A citoplazma riboszómákat is tartalmaz, amelyek a fehérjék és különféle aminosavak szintéziséhez szükségesek. Egyes sejteket össze kell kötni egymással, és ehhez speciális, hosszúkás fehérje kiemelkedéseket kell használni a sejt falán.

Ezenkívül a sejtfal lehetővé teszi a sejt számára, hogy megőrizze alakját, különösen a kedvezőtlen külső tényezők hatására. Ezenkívül a sejtfal tetején elhelyezkedő nyálkahártya további védelmet nyújt a sejt számára.

A baktérium királyságnak van egy másik közös tulajdonsága: szinte az összes baktériumban nincs klórovill, táplálkozásuk pedig kész szerves anyagból áll. A baktériumok világa változatos - mindenütt léteznek. Ezek az organizmusok megtalálhatók a vízben, a talajban és annak felületén, a levegőben, az állatok és emberek külső és belső részén.

A baktériumok bármilyen területhez alkalmazkodtak kényelmesebb létezésükhöz. Tehát sokannak nincs életükre szükségük oxigénre, vákuumban, forrásban vagy nagyon alacsony hőmérsékleten képesek túlélni.

Mivel a baktériumok gyorsan szaporodnak, a tudósoknak lehetősége van megfigyelni életciklusukat, különféle kísérleteket végezni ezekkel a mikroorganizmusokkal, megtudva képességeiket. Viszonylag nemrégiben azt találták, hogy a baktériumok a világon kívül is képesek életben maradni.

Például néhány szervezetet nem árt a Jupiter felületét alkotó lúg. Ezek a kísérletek azt mutatják, hogy a baktériumok valójában az egyetlen élő szervezet, amely képes túlélni más bolygók pusztító környezetében.

A baktériumok típusai

A prokarióták több típusra oszthatók. Az összes baktériumnak ezt a tulajdonságát alakja és megjelenése miatt végzik el:

  • labda formájában;
  • botok formájában;
  • csokrok formájában;
  • ívelt;
  • spirál.

A baktériumok száma folyamatosan növekszik a higometrikus progresszió során. Nagyon gyorsan, körülbelül félóránként szaporodnak. Mint minden más élő szervezetben, a külső tényezők aktívan befolyásolják szaporodásukat: napfény, szélsőséges hideg vagy magas hőmérséklet.

Ezen túlmenően a fajok között végtelen küzdelem is zajlik, amely a természetes szelekció az erősebb és ellenállóbb példányok azonosítására. Ha a körülmények ideálisak, a baktériumsejt nagy mértékben növekszik. Amikor éretté válik, elkezdi megosztani.

Az osztódás a prokariótákban nem-szexuális, és egy második egyed közreműködése nélkül jön létre. A sejtosztódás előtt genetikai anyaga észrevehetően megnő, hogy információt szolgáltasson két újszülött sejt számára.

A természetben az összes baktérium királysága nagyon sokféle, melyek általános tulajdonságai a heterotróf szervezeteknek tulajdonítják őket. Röviden: nem képeznek szerves anyagokból szerves anyagokat, ezért a táplálkozás típusa szerint ezeket a sejteket három típusra osztják:

  • paraziták, amelyek létfontosságú tevékenységük során felszabadíthatnak az élő szervezetekre káros toxinokat. Például sok parazita baktérium okozza számos betegség, például a tuberkulózis vagy a kolera fő okait. Az ilyen szervezetek létfontosságú tevékenysége által okozott betegségek különféle szövődményekhez vezethetnek, néha akár halálhoz is. Ezenkívül a parazita baktériumokat növényi kórokozóknak ismerik el, és már sok olyan esetet azonosítottak, amikor egy balesetet véletlenül egy adott területre hoztak a legtöbb gyümölcsfát, és helyrehozhatatlan károkat okoztak a mezõgazdaságban;
  • szimbiotikus. A nevüket abból a szimbiózisból veszik át, amelyben élő növényekkel végeznek munkát. Az ilyen organizmusokat leggyakrabban a növények gyökerein találják meg, speciális gumókat képeznek rájuk, és a növényt nitrogénnel telítik;
  • szaprofitok. Ezek a baktériumok a halott szerves anyagokból táplálkoznak. Segítik a különféle maradványok bontását, telítetve a talajt hasznos anyagokkal.

A baktériumok szerepe az emberi életben

Számos mikroorganizmus él az emésztőrendszerben és a bélben, segítve a testet az emésztésben. Hiányuk jelentősen befolyásolja az emberi egészséget.

Bizonyos gyógyszerek bevétele után az emberi bélben az élő organizmusok száma jelentősen csökken, ami kellemetlenségeket és rossz egészséget okoz.

A tudósok észrevették, hogy ezeknek a szervezeteknek sok képesek lebontani a szervetlen anyagokat. Például olaj, peszticidek vagy festékek. És nem számít, hogy ezek az anyagok bekerültek-e a környezetbe. Ennek köszönhetően fokozatosan megoldódik a nem lebontható élelmiszer-pazarlás problémája, amelynek az ember nagylelkűen gazdagította a természetét.

Ráadásul a rövid élettartam és a gyors szaporodás lehetővé teszi a baktériumok számára a sikeres alkalmazkodást a változó környezetekhez és életkörülményekhez. Számos mikroorganizmusban felfedezték egy új enzimet, amely viszonylag nemrégiben alakult ki.

Ennek az enzimnek a segítségével a mikroorganizmusok olyan gyorsan bontják le a növényvédő szereket, hogy az utóbbi károsító hatásának ideje élesen korlátozott. Más szervezetek felhasználhatók olaj kinyerésére kutakból.

Ezenkívül fontos eleme a talaj hasznos anyagokkal való telítésének. Tehát bizonyos baktériumtípusok életében humusz képződik, ami hasznos a növények számára.

A humusz bomlik szerves anyag, amelyből a növények aktívan táplálkoznak. A baktériumok bizonyos anyagokat is keringnek a természetben. Például lebontják a szerves anyagot, és felszabadítják a hatóanyagot nitrogén formájában.

A nitrogént a növények gyökerei abszorbeálják, és a levelekben tárolják, amelyek elhalódás után a rügyet nitrogénnel újra telítik.

A baktériumokat az iparban is aktívan használják. Segítségükkel a szennyvíz megtisztul, és hulladéktermékeikből sokféle antibiotikumot állítanak elő, amelyek közül a leghíresebb a penicillin.

E gyógyhatású anyag felfedezése valódi áttörést tett az orvostudomány és az egész emberiség történetében. Néhány prokariótát az élelmiszeriparban is használnak élesztő, ecet, alkohol vagy tejsav előállítására.

A tejfehérjék kicsapódása mellett a tejsav fontos szerepet játszik az uborka vagy káposzta védelmében is az erjedés során.

A téma által népszerű